- 1910. június 12-én választották meg egyhangúlag a szentgotthárdi evangélikus gyülekezet lelkészének Czipott Gézát. Ünnepélyes beiktatása július 31-én volt a gimnázium tornacsarnokában, mert ekkor még nem volt templomuk. Czipott Géza óriási feladatot kapott, mindenekelőtt templomot kellett építtetnie közössége számára. Desits Gyuláné volt a legjelentősebb adományozó. 1912 októberére készült el a templom, 1925-ben a gyülekezet háza, majd iskolája, s végül Rábafüzesen iskola és tanári lakás. Mindezt alig 20 év alatt érte el úgy, hogy közben zajlott az I. világháború és Trianon. Czipott Géza Mártonhelyen (ma: Mastjanci) született 1882-ben, és Szombathelyen halt meg 1930. szeptember 19-én.
1915-ös év eseményei
- 1915. május 17-től a világháború miatt liszthiány alakult ki az országban, így a környéken is, ami miatt a pékek egy időre kénytelenek voltak bezárni üzleteiket.
1920-as év eseményei
- 1920 januárjában úszta át a Dunát Doborgaznál (Csallóköz) Frühwald István orvostanhallgató, és szökött így Magyarországra. Az I. világháborúban a keleti fronton esett orosz fogságba. Az omszki táborban maga ápolta a sebesülteket, mikor kiütéses tífuszjárvány tört ki. Szinte csoda, hogy nem fertőződött meg. Szabadulása után szülővárosában, Pozsonyban folytatta az orvosi tanulmányait. Magyar érzelműként hamarosan menekülnie kellett, ekkor választotta a veszélyes és jéghideg folyót. (Hat hónap múlva a trianoni döntés kettévágta a falut.) Budapesten folytatta, majd fejezte be az egyetemet. 1924-ben került Szentgotthárdra, 5 évvel később javaslatára nyílt meg hazánkban elsőként az iskolaszanatórium. Orvosi hivatása mellett közel 20 évig egészségtant tanított a gimnáziumban. 1952-től Eger városában élt és dolgozott, ott is hunyt el 1978. április 30-án.
1925-ös év eseményei
- 1925. február 16-án halt meg özvegy Lipováczi Desits Gyuláné, aki Svájcban született engweileni Egloff Matildként. Az önzetlen, nemes szívű asszony évtizedeken keresztül támogatta a település szegényeit. Férjével együtt példát mutattak, mindig segítettek a nélkülözőkön. Még lakást is építtettek a rászorulóknak, mely házat ma is Desits-házként ismerjük. Férje halála után is folytatta ezt a missziót. Először evangélikus gyülekezetet alapított a 150 fő hívő részére, majd az ő 10.000 Ft-os adománya volt a legjelentősebb tétel a kis közösség templomának felépítésekor. Az első világháború nélkülözései idején, már koránt sem fiatalon, a vöröskeresztes kórházat rendezte be hölgytársaival, ahol naponta váltva egymást ápolást végeztek. 1930 végén készült el a két olajfestmény Desitsnéről és Czipott Géza atyáról, ma is példát mutatva az általuk alapított közösségnek.
1930-as év eseményei
- 1930-ban jelent meg Szombathelyen a Vasmegyei fejek című 398 oldalas kiadvány. Szerkesztője Halász Imre volt. Szentgotthárdról 16 fő helyi közéleti személyiség fényképe és életrajza szerepelt, többek közt: Vargha Gáboré, Piszter Imréé, Kiss Eleméré, Mathiász Arturé, Székely Ernőé és Frühwald Istváné.
1935-ös év eseményei
- 1935. január 1-jén Kisfalud és Talapatka egyesüléséből Máriaújfalu néven új község keletkezett. (Az öregek elbeszéléséből tudjuk, hogy a két falu vitatkozott az új település nevéről: mindkettő a saját nevét akarta tovább vinni.) Négy évvel később önálló elemi iskola nyílt a településen.
