- 1790-ben távolították el az 1677-ben épült templom tornyát, mert akkor már állt és fel is volt szentelve az új barokk templom. A Széchényi György által építtetett templom ettől kezdve magtárként funkcionált tovább egészen 1950-ig, ezért maradt fenn a magtártemplom elnevezés. 1983-ban kibővítették és felújították az épületet, azóta városi színházként működik.
1825-ös év eseményei
- 1825. május 13-án érkezett meg az apáti engedély a patika megnyitásához Szent-Gotthárdon. Ez volt az első lépés azon az úton, hogy a következő évtől önálló gyógyszertár működhessen a településen. Két pályázó is volt, közülük a szombathelyi érdekeltségű jelentkezőt elutasították. Eddig egy orvosnak volt ún. kézi gyógyszerkészlete, amit meg kellett szüntetni, hogy minden akadály elháruljon a gyógyszertár működése előtt. Dr. Varga Ferenc volt a tulajdonos, Wechsler Antal pedig az első gyógyszerész. Az alapításkor Szent István nevét viselő patika 1997-től újra felvette a régi nevét.
1840-es év eseményei
- 1840. március 24-én született Desits Gyula Csákányban. Később ügyvéd, királyi tanácsos, körjegyző, a takarékszövetkezet igazgatósági és a Vasvármegyei törvényhatósági bizottság tagja lett. Képviselőként kezdetektől különösen sokat fáradt a gimnázium és a selyemgyár megvalósulásáért. 1898-ban I. Ferenc József király Lipováczi nemesi címet adományozott számára. 1904. augusztus 16-án halt meg Szentgotthárdon. Halála után utcát neveztek el róla, az akkori Szentgotthárd egyik legjelentősebb utcáját, a Hosszú utcát (ma József Attila utca). A második világháború után az utókor nemcsak az utca nevét változtatta meg, a régi temetőben levő Desits családi kripta is megsemmisült, pedig a család mindig élenjárt a jótékonykodásban, különösen szívén viselte a szegények, a rászorulók sorsát.
1850-es év eseményei
- 1850. december 27-én született Szentgotthárdon Brenner Tóbiás. Szülei id. Brenner János és Stirling Katalin voltak. 1869-ben érettségizett a szombathelyi premontrei gimnáziumban, majd a jogi egyetemre járt. 1885. április 2-án lett főjegyző, majd tanácsnok a megyeszékhelyen. 1902. július 12-től 1914-es nyugdíjazásáig Szombathely város híres polgármestere volt. Napjainkban az a körút viseli nevét Szombathelyen, ahol a Brenner Jánosról elnevezett óvoda, általános iskola, gimnázium és kollégium áll.
- 1850-ben létesült az első posta Szentgotthárdon az akkori Hosszú (ma József Attila) utcában. A szabadságharc bukása után a korszerű osztrák posták mintájára hazánkban is elkezdődött az ilyen irányú fejlesztés, ekkor alakultak a kisebb települések első postái. Később a Népköztársaság utcai (ma Deák Ferenc utca) Vargha Bank épületébe, majd a Béke tér 12. szám alá, a volt Németh Vilmos nyomda épületébe költözött a posta. Ezt lebontották és helyére egy modern, emeletes épületet húztak, amelyben 1968. december 15. óta működik.
1855-ös év eseményei
- 1855. április 13-án Szekszárdon született Piszter Imre, a híres teológus és tanár. A teológiát Innsbruckban végezte, 1872. szeptember 17-én lépett a ciszterci rendbe. 1880-1903 közt a Zirci Hittudományi Főiskolán tanított, majd a Bernardiumot (a Budapestre helyezett zirci főiskolát) vezette 1915-ig. Ekkor kerül priorként Szentgotthárdra. Nagy tekintélye és önállósága volt itt is. A haláláig, 21 éven át vezette atyai gondoskodással, ritka összetartó erővel az akkor főleg beteg és öreg rendtagokból álló konventet. A millenniumra írta a Cisztercita rend emlékkönyve című munkáját, 1899-ben jelent meg a Szent Bernát élete és művei. Tagja volt a Szent István Akadémiának, a Vas megyei törvényhatóságnak, tanácsosa a szombathelyi püspöki szentszéknek. Megrendelte Bory Jenőtől Szent Bernát szobrát. Megírta a Pallas Nagy Lexikon egyházi cikkeit. Budapesten halt meg 1936. június 17-én.
1875-ös év eseményei
- 1875 májusától kezdték hivatalosan lejegyezni a szentgotthárdi ciszterek az időjárás megfigyelését. Naponta háromszor, állandó időpontokban: reggel 7, déli 14 és este 9 órakor olvasták le az adatokat. Addigra már szétvált az osztrák és a magyar megfigyelés. A mérésekre a jövő szempontjából volt szükség, hogy tudják mikor milyen mezőgazdasági munkát célszerű elvégezni. Lewanderszky Frigyes ciszterci aldozár (áldozópap) volt az első, aki 3 évig ezt a tevékenységet folytatta. 1878-tól 1883-ig Roszner József, majd a következő három évben Mezei Miksa Konrád ciszterci szerzetes figyelte és jegyezte le az adatokat. A megfigyeléseiket pontosan papírra vetették és aláírták.
