• 1939. augusztusában jelent meg Vakarcs Kálmán a Szentgotthárd-muraszombati járás ismertetése című könyv. Az előszót dr. Kiss Elemér ny. főszolgabíró írta, a nyomda pedig a helyi Németh Vilmos-féle volt. Vakarcs Kálmán 1920-tól 1933-ig, a nyugdíjazásáig dolgozott magyar-latin szakos tanárként és igazgatóhelyettesként a gimnáziumban. A magyar Néprajzi Társaság tagja volt. 30 éven át fáradhatatlanul gyűjtötte a környékünk természeti, történeti és néprajzi vonatkozásait. 1951-ig, felesége haláláig élt Szentgotthárdon a Széchenyi u. 5 szám, 1948 után pedig a Kossuth Lajos utca 35. alatt. Szatmárnémetiben született 1872.október 5-én, meghalt Csóron 1952. március 3-án. Szeretett Szentgotthárdjától messzire, a székesfehérvári temetőben nyugszik.

  • 1944. január 13-án, 70 évesen Szentgotthárdon halt meg lidértejedi és vízkeleti dr. Kiss Elemér. 1874-ben a Bihar megyei Alsólogoson született. 1902. január 1-től szolgabíró, majd 1905 februárjától főszolgabíró volt Szentgotthárdon. Képviselőként aktívan részt vett a település életében. Elnöke volt a katolikus körnek, a rokkant egyletnek, az önkéntes tűzoltó egyletnek és tagja több más egyesületeknek. Megszervezője volt a helyi és az őriszentpéteri vöröskereszt fiókegyletnek, az I. világháború alatt tartalék kórházat szervezett az előbbi két helyen túl Gyanafalván (Jennersdorf) is. 1930 januárjában 25 évnyi főszolgabírói munkája elismeréséért a járás valamennyi községétől, Szentgotthárddal az élen díszpolgári kitüntetést kapott. 39 község tartozott a járáshoz, így 40 település választotta meg egyhangúan. 1939-ben ő írta az előszót Vakarcs Kálmán „ A szentgotthárd-muraszombati járás ismertetése” című könyvéhez. A 40-es években az olvasó egylet elnöke volt és tagja a Selyemgyár felügyelő bizottságának.

 

  • 1944. április 28-án, 6 héttel Magyarország németek általi megszállása után hatályba lépett a zsidók kijelölt gettókba zárásáról a rendelet. A szentgotthárdi gettó a kaszagyári barakk lakásokban volt kijelölve. A deportálások végrehajtása miatt volt rájuk szükség.

 

  • 1944. május 10-11. felállították a gettót. A 3600 fős Szentgotthárdon a gettó lakóinak száma 150 fő (4%) volt.

 

  • 1944. június 19-én vittek el Szentgotthárdról mintegy 150 főnyi zsidót Szombathelyen keresztül Auschwitzba. Ketten Leszner Antal és Dreissiger Zoltán cseh területen, éjszaka meg tudtak szökni, mert a leghátsó teherautón utaztak. Hosszú bujkálás és éhezés után kerültek csak vissza Szentgotthárdra.

 

  • 1944. július elején alakult újjá a Szentgotthárdi Járás Ipartestülete, mivel jelentős számú kisiparos működött a térségben. Elnökük Orbán Ferenc, alelnökeik Dremmel Antal és Halmay Dezső, jegyzőjük Dampf Frigyes, pénztárosuk Pável József lett.

 

  • 1944 szeptemberében a helyi Iparostanonc iskolába elindították az első női osztályt.

 

  • 1944 őszén egyre több munkanélküli volt, menekültek is nagy számban és folyamatosan érkeztek.

 

  • 1944. október 29-től az iskolákat bezárták és háborús célra vették igénybe. Ez várt a középületekre és a gyárak egy részére is, mind hadikórházzá alakultak. Ez az állapot a gimnáziumban 1945. március 31-ig tartott. Az 5 hónap alatt más helyszíneken (kaszinó, zsidó templom, tejcsarnok) ugyan és kevesebb tanárral, de pontosan megtartották az órákat. A front tovább haladása után lassan megkezdődött az épületek helyrehozatala, a romok eltakarítása. A gimnáziumban a tanárok és hozzátartozóik, valamint a diákok végezték ezt a munkát.
  • 1944. november 19-én a Máriaújfalu állomásra beérkező vonatot érte légitámadás, melynek során 25 fő polgári személy halt meg.
  • 1944. novemberében dr. Frühwald István és felesége elmenekül a városból. Amikor szinte mindenki nyugat felé igyekezett ők Budapesten egy zárdában rejtőztek el. Frühwald István 1893. november 9-én született Pozsonyban. Jelentős irodalmi munkája az „ Orosz hadifogságban” 3000 példányban kelt el. Ez volt az első magyar nyelven megjelent munka a hadifoglyok keserves életéről, amit ő is megtapasztalt az I. világháború alatt. 1925-ben telepedett le Szentgotthárdon. Mint a járás egyetlen körorvosa sokat tett a járás lakóiért. Képviselő volt, kezdeményezte az iskolaszamatórium létrehozását és egészségtant tanított a gimnáziumban. 1978-ban Egerben halt meg.
  • 1944. december 11-én amerikai repülőgép támadta meg a Máriaújfalu felől Szentgotthárd felé haladó vasúti szerelvényt. A vonaton németországi katonai kiképzésre induló hunyadista önkéntesek voltak. Közülük összesen 53-an haltak meg közvetlenül a helyszínen vagy pár napon belül a sérüléseikbe. A temető hősi parcellájába lettek eltemetve.
  • 1944. december 27-től kijárási tilalmat rendeltek el a polgári személyeknek éjjel 11 óra 30 perc és reggel 5 óra közt.
  • 1944. decemberében a Szépművészeti Múzeum kincsei, festmények, szobrok, arany és ezüst tárgyak Pannonhalmáról teherautókon megérkeztek. A ciszter templom pincéjébe - mely egyben a város légvédelmi pincéje volt – lettek elhelyezve. 3-5 hónapot töltöttek itt.

  • 1949-ben jelent meg Vakarcs Kálmán a Szentgotthárdi járás néprajza című 240 oldalas kézirata. A Magyar Néprajzi Társaság tagja volt. 30 éven át fáradhatatlanul gyűjtötte környékünk természeti, történeti és néprajzi vonatkozásait.

 

  • 1949 márciusától az Iskolaszanatórium állami fenntartás alá került, így az összes dologi kiadást az Egészségügyi Minisztérium, az oktatói béreket pedig a Művelődésügyi Minisztérium állta. Állami Gyermek Tüdőgyógyintézet lett az új elnevezés, ami a munkát és a szellemiséget nem befolyásolta. A két évvel korábban teremtett lehetőség, hogy 4 osztályos gimnáziumi tanulmányokat is folytathattak beteg gyermekek szintén megmaradt. 200 ágyon folyt a gyógyítás és a tanítás. 1953-tól pedig ipari tanulókat is felvettek, gyakorlati képzésüket az intézet szakmunkásai végezték.

  • 1954-ben indultak a buszjáratok Rábagyarmat és Felsőszölnök irányába. Addig a környező települések csak gyalog, szekérrel vagy kerékpárral voltak elérhetők. Különösen a gyárak műszakokban dolgozóinak könnyítették meg a járatok a munkahelyük elérését.

 

  • 1954. augusztus 1-től állt az olvasók rendelkezésére a Szentgotthárdi Járási Könyvtár. Már a kezdetektől kettős feladatot látott el: a lakosság olvasási igényének kielégítését és a járáshoz tartozó községek könyvtárainak módszertani irányítását. A Kossuth Lajos utcában kezdte működését, majd 1960-ban költözött a Széll Kálmán téri iskola földszintjére. 1990-től a gyermekkönyvtár is itt kapott helyet. 1960-ban 7546, 1983-ban pedig már 73.979 kötet állt az olvasók szolgálatában.

 

  • 1954. augusztus 20-án adták át a Kaszagyár üzemi óvodáját. A közvetlenül a gyár melletti épületben elhelyezett óvodában, egy csoportban 25 gyermek járt reggel 6 órától délután 3-ig.

 

  • 1954 szeptembere nagy jelentőségű a Vörösmarty Gimnázium életében, mert megnyílt a diákotthon a határőrség laktanyája helyén. 6 év múlva 1960-ban pedig átköltözhettek a gimnáziumhoz közeli, szépen felújított volt dohánygyár igazgatói épületébe, a Hunyadi utcába. Ezzel nagyon lecsökkent a bejáró tanulók száma. Hodászi Ede volt ekkor az igazgató.

  • 1959. június 13-án halt meg Budapesten Jobbágyi Gaiger Miklós festőművész, városunk híres szülöttje. 1945 után gyakran dolgozott Vas megyében, Zsennyén, az alkotóházban. Azon híres művészek közé tartozik, akinek alkotásának eladási ára átlépte az 1 millió Ft-os határt. Több festménye megtalálható a Magyar Nemzeti Galériában. 1892. november 2-án született Szentgotthárdon. Szülőháza a Széll Kálmán tér 14., a volt Klein kávéház.

  • 1964-ben közvetlenül a Rába-híd mellé építették a Kaszagyári éttermet. Sajnos ekkor lebontották az eredeti, 200 éves, Schnitzer József mester által faragott Nepomuki Szent János szobor barokk építményét is. A szobor a templom sekrestyéjébe került. 2013-ban a lakosság nagy örömére ugyanezen helyre került az eredetivel megegyező, de új szobor és építménye.

 

  • 1964. szeptember 22-én Szentgotthárdon született Gécsek Tibor, városunk díszpolgára, híres magyar atléta, kalapácsvető, aki először dobott 80 méter fölött. Hogy mekkora is az a több, mint 80 méter pontosan mutatja a Széll Kálmán téren elhelyezett emlékkő.

 

  • 1964-ben, a híres szentgotthárdi csata 300. évfordulójára készült el az 1945-ben erősen megrongálódott kápolna helyén, a Schlössl hegyen az új, modern stílusú kápolna. Tornyot nem tervezett hozzá a tervező Ottokar Uhl, valószínűleg azért, mert a háborúban az teljesen megsemmisült, onnét lőtt a német mesterlövész. Helyette néhány méterre tőle egy 15 méter magas, fehérre festett, vasbeton kereszt készült, mely nagyon messziről is jól látszik, sötétedés után pedig ki van világítva. A kápolna bejáratától jobbra a falon levő márványtáblán ez áll : „Megtartották a keresztény földet”.

 

  • 1964-ben az Iskolaszanatóriumban a tbc-s gyermekek száma évek óta csökkenőben volt, 30 ágyon női tbc-s betegeket is gyógyítottak.

További cikkeink...

  1. 1969-es év eseményei
  2. 1974-es év eseményei
  3. 1979-es év eseményei
  4. 1984-es év eseményei
8. oldal / 10

Népszerű írásaink

Jöjjön, látogasson meg minket!

Friss híreinkről a Klub nyilvános
facebook-oldalán

tájékoztatjuk az érdeklődőket!

Mai látogatók:60
E heti látogatók:372
Havi látogatók:4300
Összes:675693
Kapcsolat a klubunkkal

Telefon: (+36) 94/380-113 (könyvtár)
Mobil: (+36) 30/575-0893 (Molnár Piroska)

Írjon üzenetet!

Copyright © 2026 Szentgotthárdi Honismereti Klub. Minden jog fenntartva. ¤ Az oldalt tervezte: Csilinkó Gábor.