Szentgotthárdi Honismereti Klub

1605-ös év eseményei

1605. október 15-én Tieffenbach ezredes és városparancsnok Rudolf nevű vezére a Bocskai-felkelő Némethy György kuruc vezér lovasainak közeledtére a monostort és templom együttesét felrobbantotta. A clastrum kazamatáiba előzőleg puskaport hordtak, és azt gyújtották fel. Leégett a francia ciszterek által 1184-től épített első templomunk és a település nagy része. Ezután 70 évig a hívek Kethelyre jártak istentiszteletre, míg Széchenyi György kalocsai érsek 1676-1677-ben felépíttette a jelenleg is álló ún. magtártemplomot (ma színház). 1734-ben járt itt először Franz Anton Pilgram, aki a heiligenkreuzi ciszterek megbízásából barokk templomunk tervezője lett. Látta és felmérte a régi romokat, és méretei alapján valódi királyi épületnek nevezte azt: hossza 90 m, szélessége 42 m volt. (Barokk templomunk méretei: hossza 50,3m, szélessége 17,5 m.)

1609. május 18-án hozott határozatot alapján Mathias Gülscher, a Graz melletti reini ciszterci apát pert indított a szentgotthárdi apátság visszaszerzésére.

1614. október 23-i beadványban tovább folyt a pereskedés a szentgotthárdi apátság visszaszerzéséért. A reini apátság hivatkozott a rend ősi jogaira, arra, hogy a templomot nem tartják fenn, istentiszteletet nem tartanak, a kolostor épületeinek állagát nem óvják.

1629. november 30-án íródott az a kiváltságlevél, melyben az új földesúr Csáky László a fegyveres szolgálat fejében a mezőváros lakóit minden paraszti szolgálat alól fölmentette. Ezen intézkedés a közelgő török veszély miatt született.

1646-ban az egyre közeledő török veszély miatt János deák árokásást rendelt el Szentgotthárd és az akkori nevén Farkasdifalva között (most Neumarkt an der Raab). Az árok olyan mély és széles volt, hogy azon lovas könnyen át ne mehessen.1622 után a lakosság már adót fizetett Omar Oda basának, 1640 után mégis egyre gyakoribb a törökök fosztogatása.

1664. júliusának végén Szentgotthárdon járt Evlia Cselebi, a század nagy utazója. Konstantinápolyban született 1611-ben. 40 éven keresztül készítette feljegyzéseit utazásairól, melyet 10 kötetbe foglaltak. Az utazások könyve 6. kötetében találhatók hiteles leírásai az 1660-1666 közt Erdélyben és Magyarországon tett megfigyeléseiről. Útinaplóját először 1904-ben fordították le magyarra.
1664. július 29-én a Zalaegerszeg felől érkező török sereg miután Körmendnél és Csákánynál nem tudott átkelni a Rábán, a csörötneki hídnál is megpróbálta. Itt sem sikerült nekik, ezért nyomultak tovább nyugat, azaz Szentgotthárd felé. Kb.120 ezeren voltak.
1664. augusztus 1-én, pénteken volt híres Szentgotthárdi csata, ahol a nyugati taktika, a fegyelmezett, képzett sereg le tudta győzni a jókora túlerőben lévő török sereget. Montecuccoli a különböző nemzetiségű csapatokat külön-külön állította harci rendbe, számolva a becsvágyuk és nemzeti öntudatuk eredményesebb kibontakozásával. A hirtelen zivatar és a megáradt Rába is segítségére volt a császári csapatoknak. Este 8 óráig tartott a küzdelem. 256 évvel később a trianoni döntés a csata helyszínét is ketté osztotta. Talán ez az oka, hogy mindkét ország sajátjának érzi, Ausztriában Mogersdorfi csataként szerepel.

Az 1665. évtől kezdődött meg fokozatosan a török dúlás után lakatlanná vált környékbeli területekre, főleg a Rábától délre a vendek, horvátok, legnagyobb számban pedig a stájer németek betelepülése. A mai napig maradtak fenn erre utaló családnevek, szlávok pl. a Doncsec, Holec, Mikos, német pedig Lang, Bauer.

1670 körül épült Nagyfalván (ma: Mogersdorf) az Anna kápolna, a katonák temetőjétől keletre. E helyen temették el az 1664-es szentgotthárdi csatában elhunyt magas rangú császári és török tiszteket. A mai napig minden évfordulókor török delegáció is érkezik tisztelegni hőseik előtt.

1676-ban, 12 évvel a híres csata után Szentgotthárdon Széchényi György kalocsai érsek templomépítését rendelte el, melyhez 120 000 forintot adományozott. Az Árpád-kori épület 1605-ös felrobbantása óta nem volt Szentgotthárdnak temploma. Az építkezéshez felhasználták az 1184-től épített első templom épen maradt falait is, mely jól látszik a színház bejáratánál.

1694. szeptember 7-én született a heiligenkreuzi apátság közelében fekvő llandban Mathias Gusner. 1734-ben érkezett Szent-Gotthárdra. Ő volt az a tehetséges laikus fráter, aki a templom oltárképeit, freskóit (a híres Dorfmeister freskó kivételével) és a kolostor képeit festette. Több alkotása megtalálható Heiligenkreuzban és a Magyar Nemzeti Galériában. Négy híres heiligenkreuzi apátról készült festményének digitális másolata díszíti a polgármesteri fogadószoba falát. 1772. március 7-én halt meg Szentgotthárdon, a Temető-kápolna kriptájában temették el.

1699. július 7-én, a karinthiai Feldkirchenben született Franz Anton Pilgram a későbbi osztrák barokk és rokokó stílusban alkotó építész. Ő tervezte 1740 és 1764 közt a jelenleg is látható templomunkat és a hozzá tartozó kolostort. Nevezetes munkái: a közeli Riegersburgi vár, a pápai Eszterházi kastély, a Fertőrákosi Püspöki Palota és az Oroszlány-Majkpusztai kamalduli remeteség. 1761.október 29-én, Bécsben hunyt el.